A Google fizetni kezd a kiadóknak az AI-válaszokért: mit jelent a Search Console AI contribution pilotja?

Évek óta ugyanaz a panasz kering a kiadók és a tartalomgyártó cégek között: a Google mesterséges intelligenciája elolvassa a cikkeidet, összefoglalja őket a találati oldal tetején, a kereső pedig megkapja a választ anélkül, hogy egyszer is átkattintana hozzád. Idén szeptemberben először került elő kézzelfogható válasz erre a panaszra. A Digiday szeptember 14-i beszámolója szerint a Google AI contribution pilot nevű kísérleti programjában a meghívott weboldalak pénzt kapnak, ha a tartalmuk jelentősen hozzájárul a Gemini, az AI Overviews és az AI Mode válaszaihoz, a havi összeget pedig egy új bevételi felület mutatja a Google Search Console-ban.

A hír jól hangzik, a részletek viszont egyelőre hiányosak. A Google nem hozta nyilvánosságra, hogyan számolja a kifizetéseket, a programba csak meghívással lehet bekerülni, az első résztvevők pedig inkább aprópénzről számolnak be, mint új bevételi forrásról. A 2026. szeptember 22-i állapot szerint végigvesszük, mit tudunk biztosan a pilotról és mit mutat a bevételi widget, mekkora az a közönség, amelynek kiszolgálásáért a Google most fizetni kezd, mennyit érhet ebben a helyzetben egy magyar szakmai blog forintra számolva, végül lépésről lépésre azt is, mit tegyél már most, hogy a tartalmadat idézzék az AI-válaszok, akár fizet érte a Google, akár nem.

Röviden

• Az AI contribution pilot a Google meghívásos kísérleti programja, amelyben a weboldalak tulajdonosai havi kifizetést kapnak, ha a tartalmuk a Google megítélése szerint jelentősen hozzájárul a Gemini alkalmazás, az AI Overviews és az AI Mode által generált válaszokhoz.
• A résztvevők a Google Search Console-ban külön bevételi felületet látnak, amely a havi összeget és a korábbi hónapok adatait mutatja, a számítás módját azonban a Google 2026. szeptember 22-ig nem hozta nyilvánosságra.
• A Google a nyers használat helyett az értéket fizeti meg: az számít, ha egy tartalom a válasz létrehozásában játszik szerepet, a már kész válasz mellé tett hivatkozás vagy az utólagos tényellenőrzés nem jogosít kifizetésre.
• A tét óriási, mert a Google adatai szerint az AI Overviews havonta több mint 2,5 milliárd, az AI Mode több mint 1 milliárd felhasználót ér el, a válaszok pedig augusztus vége óta egyre több helyet foglalnak el a találati oldalon.
• Egy magyar KKV-blognak a közvetlen kifizetés rövid távon valószínűleg nulla vagy jelképes, a valódi érték abban rejlik, hogy az AI-válasz forrásként megnevezi a céget, a tartalom pedig továbbra is érdeklődőket és ajánlatkéréseket hoz.
• A teendő a pilottól függetlenül ugyanaz: friss, tényszerű, forrásokkal alátámasztott, saját adatokra épülő tartalom, amely már az első bekezdésben válaszol, mellette pedig rendezett Search Console-hozzáférés és a generatív AI-riport rendszeres figyelése.

Mi az AI contribution pilot és miért fizet most a Google a tartalomért?

Az AI contribution pilot a Google 2026-ban indított, meghívásos kísérleti programja, amely pénzt fizet azoknak a weboldalaknak, amelyek tartalma a Google megítélése szerint jelentősen hozzájárul a generatív AI-válaszaihoz. A Google hivatalosan azt teszteli vele, hogyan jutalmazhatja a minőségi tartalmat a forgalmon felül, a kritikusok szerint viszont legalább annyira szól a jogi és szabályozói kockázatok csökkentéséről.

A program előzménye egy nyári bejelentés. A Google idén június 18-án egy szakpolitikai bejegyzésben jelezte, hogy saját fordításunkban „új partnerségi formát tesztel azokkal a weboldalakkal, amelyek tartalma a grounding folyamatán keresztül érdemben hozzájárul a generatív AI-válaszok frissességéhez és tényszerűségéhez”. A grounding (magyarul leginkább megalapozásnak nevezhetnénk) az a folyamat, amelynek során az AI-modell a válasz megírása közben friss webes forrásokat keres és ezekre építi a szöveget, hogy ne csak a tanítás során megtanult, könnyen elavuló tudására hagyatkozzon. Amikor tehát az AI Overviews egy aktuális árat, egy friss szabályváltozást vagy egy helyi nyitvatartást közöl, az adat jó eséllyel nem a modell „emlékezetéből”, hanem egy éppen akkor lekért weboldalról származik.

A nyilvánosság idén szeptemberben tudott meg többet a részletekről. A Digiday szeptember 14-i cikke szerint a Google csendben kiterjesztette a programot, legalább néhány tucat kiadót keresett meg, a kör pedig jóval túlmutat a hírportálokon, vagyis szakmai oldalak, útmutatók és egyéb tartalmas weboldalak is bekerülhetnek. A Digiday forrásai szerint a konstrukció inkább a kis- és közepes kiadóknak vonzó, mint a nagyoknak, a résztvevők pedig bármikor kiléphetnek. A Search Engine Journal ugyanaznap azt is kiemelte, hogy a Google a pilotot korai tanulási szakasznak tekinti, szeptember 17-én pedig a 9to5Google is részletesen beszámolt a programról.

Az időzítés mögött több, egymást erősítő folyamat áll. Az AI-válaszok egyre nagyobb részt foglalnak el a Google találati oldalán, a tartalomgyártók pedig joggal kérdezik, mi marad nekik, ha a látogató már a Google felületén megkapja, amit keresett. Európában ráadásul a sajtókiadók az Európai Unió 2019-es digitális egységes piaci szerzői jogi irányelve (DSM-irányelv) alapján külön szomszédos jogot kaptak a tartalmuk online felhasználására, ami a nagy platformokat évek óta tárgyalóasztalhoz ülteti. A Digiday által megszólaltatott kritikusok szerint a pilot ezért legalább annyira „jogi fügefalevél”, vagyis a szabályozói kockázatot csökkentő gesztus, mint valódi kompenzáció.

A Google eddig is fizetett kiadóknak, csak más logika szerint. A Digiday összefoglalója szerint a Google News Showcase programban 33 országban több mint 2 800 kiadvány vesz részt, a hírekre szabott AI-programjában pedig világszerte több mint 200 lap. Ezek azonban tárgyalt, jellemzően hírkiadókkal kötött megállapodások. Az AI contribution pilot újdonsága, hogy a pénzről nem egy előre rögzített szerződés dönt, hanem az, hogy mennyire használja a Google AI-ja az adott tartalmat, ez pedig elvben bármilyen weboldal előtt megnyithatja a kaput.

Egy magyar KKV számára a legfontosabb üzenet nem maga a pénz, hanem a mérce megváltozása. Eddig a tartalom sikerét a kattintásokon mértük, a Google most viszont először köt pénzt ahhoz, hogy a gépi válasz mennyire támaszkodik egy oldalra. Ha ez a logika megmarad és kiterjed, akkor a jövőben az a tartalom ér többet, amelyből az AI a legtöbb ellenőrizhető, friss tényt tudja kiemelni, nem pedig az, amelyik a legtöbb kulcsszót zsúfolja egy oldalra.

Hogyan működik a program és mit mutat a havi bevételi widget?

A meghívott résztvevők a Google Search Console-ban külön felületet kapnak, ahol elfogadják a feltételeket, megadják a kifizetési adataikat, követik a havi bevételt és a korábbi hónapok adatait, illetve bármikor kiléphetnek. Azt viszont a felület nem magyarázza el részletesen, hogyan jön ki egy-egy havi összeg.

A Search Engine Roundtable által közölt képernyőképek szerint a nyitóoldal azzal fogadja a résztvevőket, hogy bevételt gyűjthetnek, amikor a tartalmuk jelentősen hozzájárul a részt vevő termékek AI-generált válaszaihoz. A Google súgója szerint a hozzájárulásnak a felhasználóknak megjelenített AI-válaszok létrehozásában kell jelentősnek lennie. A részt vevő termékek jelenleg a Gemini alkalmazás, az AI Overviews és az AI Mode.

A beszámolók alapján a felület négy fő funkciót kínál:

• Bevétel-nyilvántartás: a hónap során felhalmozott összeg folyamatos követése.
• Részvétel kezelése: a feltételek elfogadása, a kifizetési adatok frissítése és a kilépés a programból.
• Bevételtörténet: a korábbi hónapok összegeinek visszakeresése.
• Kifizetési státusz: annak követése, hogy a jóváírt összeg milyen állapotban van és mikor érkezik a bankszámlára.

A Digiday forrásai szerint a kapott információ igen alapszintű: a felület a havi összeget és némi korábbi adatot mutat, azt azonban nem, hogy melyik oldal, melyik kérdés vagy melyik AI-felület hozta a pénzt. Az egyik résztvevő vezető szavaival a rendszer „quite black box”, vagyis meglehetősen feketedoboz-szerű, amibe beletenni lehet, belelátni viszont nem.

A Search Engine Journal összefoglalójából egy gyakorlati részlet is kiderül: a bevétel nyilvántartása és a tényleges kifizetés külön folyamat, a végösszeget pedig módosíthatják az adólevonások és a helyi kifizetési küszöbértékek. Aki tehát egy hónapban lát egy összeget a widgetben, ne számoljon vele automatikusan úgy, mintha az már a bankszámláján lenne.

Érték vagy használat: mit fizet meg a Google?

A Search Engine Roundtable összefoglalója szerint a kifizetés inkább az értéken, mint a nyers használaton alapul, vagyis a Google csak akkor fizet, ha megítélése szerint egy tartalom érdemben hozzájárult egy AI-generált válaszhoz. A Digiday ezt „pay-per-value”, azaz érték alapú modellnek nevezi, szemben a használat alapú elszámolással, amelyben minden egyes lekérés vagy megjelenés pénzt érne.

A beszámolók azt is kiemelik, mi nem számít bele az elszámolásba. Ha egy weboldal csak utólag erősít meg egy tényt, miután a válasz már elkészült, vagy ha a Google AI-ja a kész válasz mellé linkként teszi ki, az önmagában nem jogosít kifizetésre. A pénz tehát a válasz létrehozásának szakaszához kötődik: annak a tartalomnak jár, amelyből a modell ténylegesen dolgozott, nem annak, amelyik díszként megjelenik mellette.

Generatív AI-riport és bevételi widget: mi a különbség?

A két funkciót könnyű összekeverni, mert mindkettő a Search Console-ban található és mindkettő az AI-válaszokról szól. A generatív AI-riport (amelyről külön cikkben írunk részletesen) minden tulajdonosnak elérhető, a bevételi felület viszont csak a meghívott résztvevőknek.

A táblázatból egy apró, de beszédes eltérés is kiolvasható. A Search Engine Journal megjegyezte, hogy a pilot eggyel több terméket fed le, mint a generatív AI-riport, hiszen a Gemini alkalmazás is benne van, így a bevétel olyan felületről is jöhet, amelynek a láthatósági adatait a Search Console jelenleg nem mutatja meg a tulajdonosnak.

AI Overviews 2,5 milliárd, AI Mode 1 milliárd felhasználónál: mekkora a tét?

A Google adatai szerint az AI Overviews havonta több mint 2,5 milliárd aktív felhasználót ér el, az AI Mode pedig átlépte a havi 1 milliárd felhasználót. Ekkora közönségnél nagyon sokat számít, melyik forrásból dolgozik a válasz, mert ez dönti el, kinek a neve és linkje kerül a kattintás nélkül is elolvasható válaszba.

Az AI Overviews (a magyar felületen AI-alapú áttekintés) a Google találati oldalának tetején megjelenő, mesterséges intelligenciával generált összefoglaló, amely több forrásból rak össze egy választ, a forrásokat pedig linkként jeleníti meg mellette. Az AI Mode (magyarul AI mód) egy beszélgetésszerű keresési felület, ahol a felhasználó követő kérdéseket tehet fel, a Google pedig hosszabb, több lépésben felépített választ ad. A fenti felhasználószámokat a Numinix szeptemberi összesítése közölte.

Magyar szemmel azért kell ezt komolyan venni, mert ezek a felületek nálunk is a mindennapi keresés részei. Az AI.Szaki 2025. október 14-i beszámolója szerint az AI mód akkor érkezett meg Magyarországra, magyarul is válaszol, a felhasználó pedig szöveggel, képpel vagy hanggal is kérdezhet benne. Egy magyar cégvezető tehát nem egy távoli amerikai kísérletről olvas, hanem arról a felületről, amelyen a potenciális ügyfelei ma is keresnek.

A méretnél is fontosabb, hogy merre mozdul a felület. A Numinix és a Position Digital összefoglalói szerint az AI Overviews augusztus vége óta dinamikusan bővül: a válasz kattintás nélkül is egyre hosszabb lesz, a felület egyre inkább az AI Mode-ra hasonlít, az organikus találatok pedig lejjebb csúsznak.

Ebből következik a helyzet legnagyobb ellentmondása. A tartalmad egyre többször jelenhet meg a Google AI-válaszaiban, miközben egyre kevesebben kattintanak át hozzád. A Position Digital arra is felhívja a figyelmet, hogy a Search Console generatív AI-riportja jelenleg csak megjelenéseket mutat, kattintásokat nem, a Numinix pedig hangsúlyozza, hogy az AI-megjelenést nem szabad a hagyományos organikus megjelenéssel azonos értékűnek tekinteni, mert a láthatóság nem feltétlenül jár együtt látogatással.

A kiadói fizetési pilot ebben a képben a Google részleges válasza arra a kérdésre, hogy mit kap cserébe a tartalomgyártó, ha a forgalom a Google felületén marad. Azért csak részleges, mert egyelőre néhány tucat meghívott résztvevő kap belőle, az összegek pedig a beszámolók szerint szerények.

Pénz a kattintás helyett: jó üzlet ez a kiadóknak?

Az első beszámolók alapján pénzügyileg egyelőre nem: a Digiday forrásai szerint a kifizetések a hirdetési bevételhez képest elenyészők, a számítás pedig átláthatatlan. A résztvevők mégis fontos precedensnek tartják, hogy a Google először fizet közvetlenül azért, mert a tartalmukat a saját AI-válaszaiban használja fel.

A Digiday által megkérdezett résztvevők nem finomkodtak, az eddigi összegeket a „peanuts”, azaz aprópénz, illetve a „lowball numbers”, vagyis alacsonyra lőtt számok kifejezéssel jellemezték. A Search Engine Journal összefoglalója szerint a korai bevételek a hirdetési bevételekhez képest minimálisak, a kiadók mégis szívesebben vesznek részt egy közvetlen fizetési modellben, mint hogy tétlenül várják a forgalom visszatérését. Az egyik résztvevő vezető a Digidaynek saját fordításunkban így foglalta össze vegyes érzéseit: „Szeretném-e, ha átláthatóbbak lennének? Mindenképpen. Az viszont, hogy ezzel precedenst teremtenek arra, hogy a kiadóknak közvetlenül fizessenek a tartalomért, jelentős dolog.”

Mérlegre téve a pilot mellett és ellen is szólnak érvek:

• Mellette szól, hogy a Google először köt pénzt közvetlenül a tartalom AI-felhasználásához, a program nem csak hírkiadóknak szól, a résztvevők bármikor kiléphetnek, a kisebb oldalaknak pedig nem kell egyedi licencszerződést kiharcolniuk.
• Ellene szól, hogy a számítás nem nyilvános, a korai összegek szerények, a részvétel meghívásos, a résztvevő pedig nem látja, melyik tartalma mennyit hozott, ezért tudatosan optimalizálni sem tud rá.
• Nyitott kérdés, hogy a kifizetés valaha pótolhatja-e az elmaradt kattintások értékét, vagy csak tompítja a veszteséget.

A nagy hírkiadók évek óta egyedi licencmegállapodásokról tárgyalnak a Google-lel és más AI-cégekkel, a pilot viszont a Digiday szerint inkább a kis- és közepes kiadóknak vonzó. Ez logikus is, hiszen nekik ritkán van tárgyalási erejük egy egyedi szerződéshez, egy algoritmus által kiszámolt havi összeg pedig számukra már a semminél több.

A magyar KKV-knak a tanulság kettős. Egyrészt a Google-ön belül is elindult valami, ami a tartalom értékét már nem csak kattintásban méri, ezért a tartalomba fektetett munka az AI-korszakban sem veszett ügy. Másrészt a pilot jelenlegi formájában senkinek nem üzleti modell, így a blogod megtérülését továbbra is az ajánlatkérésekre, a vásárlásokra és a márkaismertségre kell építened, a Google esetleges kifizetését pedig legfeljebb ráadásként kezelheted.

Részt vehet-e egy magyar weboldal a Google pilotjában?

Erre jelenleg senki nem tud biztos választ adni. A pilot meghívásos, nyilvános jelentkezési lehetőség nincs, a Google pedig nem közölte, mely országokban és nyelveken fut, ezért egy magyar weboldal most annyit tehet, hogy felkészül egy esetleges meghívásra, addig pedig az AI-láthatóságára koncentrál.

A thaiföldi piacra fókuszáló Relevant Audience ügynökség szeptemberi elemzése kifejezetten azt vizsgálta, részt vehetnek-e a helyi weboldalak a programban, a válasza pedig az volt, hogy egyetlen beszámoló sem nevezi meg a jogosult országokat, arról pedig egyáltalán nincs nyilvános információ, hogyan választja ki a Google a meghívottakat. Ugyanez a bizonytalanság Magyarországra is érvényes: egyik forrás sem állítja, hogy a magyar oldalak ki lennének zárva, azt viszont sem, hogy bekerülhetnek.

A Digiday által leírt résztvevői profilba, amely a hírportálokon túl a kis- és közepes kiadókat is magában foglalja, egy jól karbantartott magyar szakmai oldal elvben beleférhet, ez azonban csak következtetés, nem ígéret.

Előny vagy hátrány a magyar nyelv?

A magyar nyelvnek ebben a helyzetben előnye és hátránya is van. Hátrány, hogy a magyar nyelvű keresések száma töredéke az angol nyelvűeknek, így egy magyar oldal abszolút értelemben kevesebb AI-válaszhoz járulhat hozzá, mint egy hasonló minőségű angol oldal. Előny viszont, hogy magyarul jóval kevesebb a friss, szakmailag megbízható forrás, ezért egy magyar kérdésre készülő AI-válasznál egy jó magyar oldal viszonylag nagyobb eséllyel kerül a modell elé. Ez a saját értékelésünk, nem a Google közlése, a logikája azonban egyszerű: ahol kevés a jó forrás, ott egy jó forrás többet ér.

Hogyan készülj fel egy esetleges meghívásra?

Mivel a feltételek elfogadása és a kifizetési adatok kezelése a Search Console-on belül történik, a felkészülés első lépése meglepően prózai: tudnod kell, ki fér hozzá a céged Search Console-tulajdonához. Tegyük fel, hogy egy képzeletbeli győri fogászati rendelő Search Console-fiókját még 2019-ben egy szabadúszó honlapkészítő hozta létre a saját Gmail-címével, aki azóta más munkákra váltott. Ha a rendelő egyszer meghívást kapna a pilotba, az értesítés jó eséllyel egy olyan postafiókba érkezne, amelyet a rendelőben senki nem olvas, a feltételeket pedig olyasvalaki fogadhatná el, aki nem is a cég nevében jár el. Tapasztalatunk szerint ez a helyzet a kisebb cégeknél egyáltalán nem ritka, ezért a rendrakás akkor is megéri, ha a pilot sosem jut el hozzád.

A gyakorlati teendők röviden:

• A céged saját, céges Google-fiókja legyen tulajdonos a Search Console domaintulajdonában, az ügynökség vagy a külsős szakember pedig kapjon külön felhasználói jogot.
• Legyen olyan céges e-mail-cím a fiókhoz rendelve, amelyet ténylegesen olvas valaki, mert a Search Console értesítései ide érkeznek.
• Ha egyszer bevételi felület jelenik meg a fiókodban, a feltételek elfogadása előtt egyeztess a könyvelőddel, mert a Search Engine Journal szerint a végösszeget adólevonások is érinthetik, egy magyar cégnél pedig minden ilyen bevételnek rendben kell lennie a könyvekben.

Mennyit érhet egy magyar szakmai blog?

A közvetlen pilotkifizetésből egy magyar szakmai blog rövid távon valószínűleg semmit vagy csak jelképes összeget lát, mert a program meghívásos és a korai résztvevők is kis összegekről számolnak be. A blog valódi értékét továbbra is az általa hozott érdeklődők, ajánlatkérések és a márkaismertség adja, ezt viszont forintra lehet számolni.

Mielőtt számolnánk, egy fontos megkötés: a Google nem közölt díjtételt, ezért az alábbi számítások nem a pilot várható kifizetését becsülik, hanem azt mutatják meg, mekkora érték forog kockán egy tipikus magyar blognál. A szereplők és a bemeneti számok kitaláltak, a képlet a lényeg, amelybe a saját adataidat is behelyettesítheted.

Közvetlen kifizetés: tervezz nullával

Tegyük fel, hogy a Search Console generatív AI-riportja szerint egy magyar szakmai blog oldalai havonta 20 000 alkalommal jelennek meg AI-válaszokban. Ha a tulajdonos ebből havi 100 000 Ft bevételt szeretne látni, ahhoz a Google-nek megjelenésenként 5 Ft-ot kellene fizetnie (100 000 Ft / 20 000 megjelenés = 5 Ft). Csakhogy a pilot nem megjelenésre fizet, hanem érdemi hozzájárulásra, ami a megjelenésnél ritkább esemény, a korai résztvevők pedig aprópénzről számolnak be. A józan tervezési alap ezért az, hogy a közvetlen kifizetést az üzleti tervedben nullával számolod, ha pedig egyszer megérkezik, azt kellemes ráadásként kezeled.

Egy képzeletbeli budapesti könyvelőiroda blogja forintban

Vegyünk egy képzeletbeli, 8 fős budapesti könyvelőirodát, amely évek óta ír szakmai blogot adózási és vállalkozásindítási kérdésekről. A számításhoz a következő szemléltető feltevésekkel élünk:

• a blogcikkek havonta 1 200 organikus látogatót hoznak a Google-ből;
• a látogatók 0,6%-a kér ajánlatot, ez havonta 7,2 megkeresés;
• a megkeresések 25%-ából lesz szerződés, ez havonta 1,8 új ügyfél;
• egy ügyfél átlagosan havi 40 000 Ft könyvelési díjat fizet és 24 hónapig marad, így egy ügyfél életre vetített értéke 40 000 × 24 = 960 000 Ft.

Ebből a blog havonta nagyjából 1,8 × 960 000 = 1 728 000 Ft életre vetített bevételt termel, vagyis ennyi az a teljes várható díjbevétel, amelyet az egy hónap alatt megszerzett új ügyfelek a kapcsolat teljes időtartama alatt kifizetnek. Most tegyük fel, hogy az AI-válaszok miatt a blogcikkekre érkező kattintások egy része elmarad. Hogy pontosan mekkora része, az témánként és kérdéstípusonként nagyon eltér, ezért a táblázatban négy forgatókönyvet számoltunk végig.

A számítás menete egyszerű: a havi 7,2 megkeresést megszorozzuk a kattintásvesztés arányával, az eredményt a 25%-os szerződéskötési aránnyal, végül a 960 000 Ft-os ügyfélértékkel. Még a legóvatosabb, 10%-os forgatókönyvben is havi 172 800 Ft életre vetített bevétel a tét, amit egy aprópénzre hangolt kifizetési program aligha fog pótolni. A könyvelőiroda számára tehát nem az a kérdés, hogy fizet-e neki a Google, hanem az, hogy az AI-válasz megnevezi-e forrásként és a kérdező eljut-e végül a honlapjára.

Érdemes a képet a másik oldalról is megnézni. Ha az AI-válasz forrásként megnevezi az irodát, a látogató, aki mégis átkattint, már egy összefoglalót olvasott a témáról, így elképzelhető, hogy tájékozottabban és döntésre készebben érkezik. Ez a hatás nehezen mérhető, ezért a fenti számításban nem vettük figyelembe, a mérésről szóló fejezetben viszont mutatunk rá egy egyszerű módszert.

Egy hirdetésből élő szakportál

Egészen más a helyzet, ha a tartalom maga a termék. Vegyünk egy képzeletbeli kertészeti szakportált, amely havi 80 000 oldalmegjelenítést szolgál ki és display hirdetésekből él. Tegyük fel, hogy ezer megjelenítésenként 600 Ft hirdetési bevételt ér el (ez szemléltető feltevés, nem piaci átlag), így a havi bevétel 80 × 600 = 48 000 Ft. Egy 30%-os forgalomvesztés itt havi 14 400 Ft kiesést jelent, amelyet akár egy szerény pilotkifizetés is érdemben tompíthat. Talán ezért is tartják a Digiday forrásai a programot a kisebb kiadóknak vonzóbbnak: ahol a bevétel közvetlenül az oldalmegjelenítésből jön, ott minden forint számít, amelyet a Google a kiesett kattintások helyett ad.

Az idézettség mint márkaérték

A harmadik szempontot a legnehezebb forintosítani, mégis ez lehet a legfontosabb. Amikor a Google AI-válasza egy kérdésre felel és forrásként a te cégedet nevezi meg, az a kereső szemében egyfajta ajánlás, hiszen a gép a te tartalmadra építette a választ. Ez a megjelenés akkor is építi a márkát, ha a felhasználó éppen nem kattint, mert legközelebb, amikor könyvelőt, kertészt vagy szoftverfejlesztőt keres, már ismerősen cseng a neved. A Search Console generatív AI-riportja éppen ezeket a megjelenéseket teszi láthatóvá, ezért érdemes úgy kezelni őket, mint egy ingyenes, bizalmat hordozó márkamegjelenést.

Ha mindezt egy táblázatba sűrítjük, jól látszik, hogy a pilot súlya weboldaltípusonként nagyon eltér:

Miből dönti el a Google, hogy egy tartalom „jelentősen hozzájárult”?

Pontosan nem tudjuk, mert a Google nem tette közzé a módszertant. Annyi biztos, hogy a kifizetés a válasz létrehozásához kötődik, a júniusi közlemény pedig a frissességet és a tényszerűséget nevezte meg, vagyis minden jel szerint az a tartalom számít, amelyre a modell a grounding során ténylegesen támaszkodik.

A fejezet további része már a saját értelmezésünk ezekből a biztos pontokból kiindulva. Az AI-keresőfelületek működéséről annyit érdemes tudni, hogy a Google 2025-ös leírása szerint az AI Mode egy összetett kérdést több részkérdésre bont és ezekre párhuzamosan keres, ezt a technikát query fan-outnak nevezik. A modell tehát nem egyetlen találati listából dolgozik, hanem sok kisebb keresés eredményéből válogat, a végső szövegbe pedig azokat a részleteket emeli át, amelyek az adott részkérdésre a legpontosabb, legfrissebb választ adják. Ez a működés a szűk szakterületen jó oldalaknak kedvez, hiszen egy részkérdésre egy kis, de pontos forrás is lehet a legjobb találat.

Ebből a logikából szerintünk háromféle hozzájárulás következik, amely a legnagyobb eséllyel számít „jelentősnek”:

• Frissesség: a tartalom olyasmit közöl, ami a modell tanítása óta változott, például egy idei árat, egy új határidőt, egy módosult szabályt vagy egy friss termékverziót.
• Tényszerűség: a tartalom ellenőrizhető, konkrét adatot ad számmal, mértékegységgel, dátummal és forrással, általánosságok helyett.
• Egyediség: a tartalom olyan saját adatot, mérést vagy tapasztalatot tartalmaz, amelyet a modell máshol nem talál meg.

Konkrét példán ez így néz ki. Egy általános „Mi az a könyvelés?” cikk a modell számára semmi újat nem mond, hiszen ilyen szöveget a tanítás során ezerszer látott. Ezzel szemben egy képzeletbeli debreceni, kerti gépeket árusító webshop cikke, amely a saját raktárkészlete alapján megmondja, melyik fűnyírótípusra hány nap a szállítási idő idén szeptemberben és mennyibe kerül az első szerviz, pontosan olyan friss, tényszerű és egyedi információ, amelyet egy AI-válasz csak ebből a forrásból tud átvenni.

Szintén a saját értelmezésünk, hogy az AI-válaszok jellemzően nem egész oldalakat, hanem bekezdéseket és mondatokat emelnek át. Egy olyan bekezdés, amely önmagában is megáll, megnevezi a témát, kimondja a lényeget és egy konkrét számmal alá is támasztja, sokkal könnyebben lesz a válasz építőköve, mint egy olyan, amely egy előző bekezdés „ez” vagy „ő” névmására épül.

Maradnak persze nyitott kérdések, amelyekre ma senki nem tud nyilvános választ adni:

• Hogyan osztja el a Google a hozzájárulás értékét, ha egy válasz öt különböző forrásra épül?
• Számít-e a domain tekintélye, vagy csak az adott oldal tartalma?
• Másképp számít-e egy Gemini alkalmazásbeli hozzájárulás, mint egy AI Overviewsban megjelenő?
• Van-e különbség nyelvek és országok szerint a kifizetések mértékében?

Mit tegyél most, hogy idézhető legyen a tartalmad?

Írj olyan tartalmat, amelyre egy AI-modell a válasz megírásakor ténylegesen támaszkodni tud: az első bekezdésben válaszolj, adj friss dátumot és ellenőrizhető forrást, tegyél bele saját adatot, a Search Console-ban pedig tartsd rendben a hozzáférést és figyeld a generatív AI-riportot. Ez akkor is megtérül, ha a Google sosem fizet érte.

Az alábbi lista szándékosan olyan lépésekből áll, amelyek a pilot sorsától függetlenül hasznosak, hiszen ugyanaz a tartalom, amelyre a Google AI-ja szívesen támaszkodik, a ChatGPT, a Perplexity vagy a Claude válaszaiban is jó eséllyel forrás lesz.

• Tedd rendbe a Search Console-hozzáférést. Ellenőrizd, hogy a céged saját Google-fiókja tulajdonos a domaintulajdonban, hogy az értesítések olvasott postafiókba érkeznek, illetve hogy nincs-e beállítva a generatív AI-funkciókból való kimaradás. Ez fél óra munka, mégis ezen múlik, hogy egy esetleges meghívásról egyáltalán tudomást szerzel-e.
• Nézd meg, mely oldalaid jelennek meg már most az AI-válaszokban. A generatív AI-riport oldalanként, országonként és eszközönként mutatja az AI-megjelenéseket. Írd ki a 20 leggyakrabban megjelenő oldalt, mellé pedig azokat a fontos oldalakat, amelyek egyáltalán nem szerepelnek a listán.
• Válaszd ki a 15 legfontosabb oldalt. Nem kell mind a 300 blogcikket egyszerre átírnod. Azokkal kezdd, amelyek pénzt hozó kérdésekre válaszolnak: árakra, összehasonlításokra, „hogyan válasszak” és „mennyi idő alatt” típusú kérdésekre.
• Tedd a választ az első bekezdésbe. Minden kiemelt oldal elején legyen egy 40 és 60 szó közötti, közvetlen válasz a cím kérdésére, a hosszú sztorizás és a cégtörténet pedig kerüljön hátrébb. Az AI-modell és a siető olvasó is az első bekezdésből dönti el, érdemes-e tovább olvasni.
• Adj hozzá saját adatot. Saját árak, átfutási idők, ügyfélszámok, mérési eredmények vagy egy kisebb ügyfélfelmérés eredménye: bármi, ami a te cégedről szól és máshol nem olvasható. A saját adat az, amit a modell csak tőled tud átvenni.
• Jelöld a frissességet. Legyen látható publikálási és frissítési dátum, a strukturált adatokban pedig a datePublished és a dateModified mező. Az árakat, határidőket és szabályokat tartalmazó oldalakat negyedévente nézd át, a frissítést pedig jelezd a szövegben is.
• Írj ellenőrizhetően. Nevezd meg a forrást és a dátumot („a gyártó 2026. szeptember 3-i közleménye szerint”), adj konkrét számot mértékegységgel, használj definíciós mondatokat („A grounding az a folyamat, amelynek során…”), a bekezdések pedig önmagukban is álljanak meg.
• Mutasd meg, ki írta. Szerzői doboz névvel, szakmai háttérrel és fotóval, rendes „Rólunk” oldal és naprakész Google Cégprofil. A Whitespark adatai szerint a konkrét kategóriát megadó Cégprofil 12,5%-os arányban jelenik meg a top 10-ben, az általános kategóriájú 9,2%-ával szemben, vagyis a pontos cégadatok a hagyományos keresésben is megtérülnek.
• Tedd géppel olvashatóvá. A fontos tartalom legyen HTML-szöveg, ne kép, szkennelt PDF vagy bejelentkezés mögé zárt oldal. Használj strukturált adatot (Article, FAQPage, Organization, LocalBusiness), a felugró ablakok pedig ne takarják el a szöveget az első másodpercekben.
• Mérj és ismételj negyedévente. Hasonlítsd össze az AI-megjelenéseket, az AI-felületekről érkező forgalmat, a márkás kereséseket és az ajánlatkéréseket a kiinduló állapottal, majd a következő 15 oldallal folytasd.

Előtte és utána: egy képzeletbeli balatoni panzió cikke

A különbséget egy kitalált példán a legkönnyebb megmutatni. Tegyük fel, hogy egy balatoni panzió blogján fut egy „Milyen a Balaton ősszel?” című cikk, amely három bekezdésnyi hangulatfestéssel indul a naplementéről és a szüreti mulatságokról, a gyakorlati információk pedig valahol a cikk alján, dátum nélkül bújnak meg. Egy AI-modell ebből a cikkből szinte semmit nem tud átvenni, hiszen hangulatleírást a saját tudásából is képes írni.

Az átírt változat első bekezdése valahogy így hangozhat (a panzió, az árak és a távolságok kitaláltak):

„Ősszel a Balaton csendesebb és olcsóbb: panziónkban szeptember 15. és október 31. között a kétágyas szoba hétköznap 19 000 Ft, hétvégén 25 000 Ft reggelivel, a szaunánk október végéig nyitva tart, a legközelebbi borászat pedig 800 méterre van. Frissítve: 2026. szeptember 22.”

Ez a bekezdés friss, mert dátummal jelölt, tényszerű, mert konkrét árakat és távolságokat közöl, egyedi pedig azért, mert ezeket csak ez a panzió tudja. Pontosan az a fajta forrás, amelyből egy „hol szálljak meg ősszel a Balatonnál?” kérdésre készülő AI-válasz dolgozni tud. A hangulatleírásnak sem kell eltűnnie, csak hátrébb kerül, a helyét pedig átveszi a válasz.

Milyen hibák tartják távol a tartalmadat az AI-válaszoktól?

A leggyakoribb hibák a tömegesen gyártott általános szöveg, a dátum nélküli elavult adat, a képbe vagy PDF-be zárt tartalom, a hosszú bevezető mögé eltemetett válasz és az elhamarkodott kimaradás a generatív AI-funkciókból. Mindegyik ugyanahhoz vezet: a modell nem talál nálad olyan friss tényt, amelyet át tudna venni.

Tömegesen gyártott, általános szöveg. Az AI-val gyorsan legyártott, bárhol olvasható cikkek nemcsak az AI-válaszokban érnek keveset, hanem a hagyományos keresésben is kockázatosak. A Numinix összesítése szerint a Google augusztus 18. és 21. között lezajlott spam frissítése után a top 10-es találatok 16,71%-a a 100. hely mögé került, ami 82%-kal nagyobb mozgás a szokásosnál, a változás pedig mind a 20 vizsgált iparágat érintette.

Vendégtartalom a domain árnyékában. Az Európai Gazdasági Térségben augusztus 30. óta a harmadik féltől származó szekciók önállóan rangsorolódnak és nem öröklik automatikusan a gazdadomain tekintélyét. Aki partnercikkekkel vagy bérelt aloldalakkal próbálta erősíteni a jelenlétét, annak ez a trükk már kevésbé működik.

Elavult számok dátum nélkül. Egy 2023-as árlista, amely sehol nem jelzi, hogy 2023-as, a modell szemében megbízhatatlan forrás, az olvasó szemében pedig kínos meglepetés. Ha egy adatot nem tudsz frissen tartani, legalább azt írd oda, mikor volt utoljára érvényes.

Képbe, PDF-be vagy bejelentkezés mögé zárt tartalom. A képként feltöltött árlista, a szkennelt PDF-ben tárolt étlap vagy a jelszóval védett tudásbázis az AI-modell számára nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető, így hiába tartalmaz értékes adatot.

Eltemetett válasz. Ha a kérdésre adott érdemi válasz csak a harmadik képernyőnyi görgetés után következik, a modell jó eséllyel egy másik oldalról veszi át, ahol már az első bekezdésben ott van.

Elhamarkodott kimaradás. A Search Console-ban a tulajdonosok kimaradhatnak a generatív AI-funkciókból, a Numinix szerint azonban ilyenkor a tartalom már nem jelenhet meg ezekben a funkciókban, a webhely pedig nem kap belőlük megjelenést vagy forgalmat sem. A legtöbb KKV-nak ez rossz alku, hiszen a láthatóságot adja fel anélkül, hogy bármit nyerne vele. Kimaradást legfeljebb az mérlegeljen, akinek a tartalma maga a fizetős termék, például egy előfizetéses szakmai adatbázis, de ő is csak alapos mérés után.

Hogyan mérd, hogy megéri-e az AI-láthatóság?

Négy számot érdemes havonta követni: a Search Console generatív AI-riportjában az AI-megjelenéseket, az analitikában az AI-felületekről érkező forgalmat, a márkanévre érkező kereséseket és az ajánlatkérő űrlap „Honnan hallott rólunk?” mezőjét. Ha meghívást kapsz a pilotba, ötödikként a bevételi felület havi összege is ide kerül.

A riport részletes bemutatását egy másik cikkünkben találod, itt annyi is elég, hogy a megjelenések trendje megmutatja, jó irányba mozdult-e a tartalmad az átírások után. A Google Analytics 4 forgalmi forrásai között külön hivatkozó domainként látszanak az olyan felületek, mint a gemini.google.com, a chatgpt.com vagy a perplexity.ai, az AI Overviewsból és az AI Mode-ból érkező kattintások viszont jellemzően a Google organikus forgalmában olvadnak el. A márkanévre érkező keresések számát a Search Console teljesítményjelentésében követheted: ha ez az AI-megjelenésekkel együtt nő, az jó jel.

A legolcsóbb mérés egyben a legbeszédesebb is. Tegyél az ajánlatkérő űrlapra egy „Honnan hallott rólunk?” mezőt, benne egy „AI-asszisztenstől (például ChatGPT vagy Gemini)” lehetőséggel. Néhány hónap után nemcsak azt látod, hány érdeklődő érkezik így, hanem azt is, hogy közülük többen szerződnek-e, mint a többi csatornán, vagyis kiderül, igaz-e a korábban említett feltevés a tájékozottabban érkező látogatókról.

Mi várható a pilot körül a következő hónapokban?

A Google a programot korai tanulási szakasznak nevezi, ezért a díjazás, a feltételek és a résztvevők köre is változhat, a számítási módszer nyilvánosságra hozataláról pedig egyelőre nincs hír. Egy magyar KKV-nak ezért az a biztonságos stratégia, ha olyan tartalomra épít, amely bármelyik AI-felületen megállja a helyét.

Hogy milyen gyorsan változnak ezek a szabályok, arra az elmúlt hetek jó példát adtak. A keresőmarketinges hírösszesítők szerint a ChatGPT válaszaiban a Reddit-hivatkozások augusztus 14. körül nagyjából 80%-kal csökkentek, az OpenAI pedig kevesebb mint tíz hónap után bezárta a ChatGPT Atlas böngészőt, a funkcióit a ChatGPT-be és a Codexbe építve. Aki egyetlen AI-felületre vagy egyetlen kifizetési programra építi a láthatóságát, annak egy ilyen döntés egyik napról a másikra elviheti az eredményeit.

A következő hónapokban négy fejleményre érdemes figyelni:

• Közzéteszi-e a Google a számítási módszert, vagy legalább oldalankénti bontást ad a bevételi felületen.
• Kiterjeszti-e a programot újabb országokra és nyelvekre, illetve nyit-e nyilvános jelentkezést.
• Bekerül-e a Gemini alkalmazás a Search Console generatív AI-riportjába, hogy a láthatóság és a bevétel ugyanarra a körre vonatkozzon.
• Követik-e más AI-cégek a Google példáját hasonló, érték alapú fizetési konstrukcióval.

Miben segít a Convergo?

A Convergónál abban segítünk, hogy a tartalmad akkor is dolgozzon, amikor a keresők egyre inkább AI-válaszokkal felelnek. SEO és keresési láthatóság szolgáltatásunk keretében rendbe tesszük a Search Console-hozzáférést, átnézzük a generatív AI-riportot és kiválasztjuk azokat az oldalakat, amelyekkel érdemes kezdeni. Tartalom, blog és e-mail marketing csapatunk friss, forrásokkal alátámasztott, saját adatokra épülő cikkeket ír és frissít, a landing page és mérés szolgáltatással pedig összekötjük az AI-láthatóságot az ajánlatkérésekkel, hogy lásd, mi hoz valódi ügyfelet. Az első lépés egy ingyenes egyeztetés, ahol megnézzük, hol tart ma a weboldalad az AI-válaszokban.