Site reputation abuse az EU-ban: a vendégtartalmak és a partneraloldalak vége?

A Google 2026. augusztus 30-i hatállyal, mindössze két nappal a bejelentés után írta át a site reputation abuse (magyarul nagyjából „oldalhírnévvel való visszaélés”, a szakmai szlengben parasite SEO) elleni szabályának végrehajtását az Európai Gazdasági Térségben. A változás lényege, hogy az EGT-n belüli felhasználóknak megjelenő találatokban a Google már nem manuális intézkedéssel bünteti azokat a hírportálokat és magazinokat, amelyek harmadik féltől származó kereskedelmi tartalmat, például kuponoldalt, szponzorált termékajánlót vagy egy partner által írt pénzügyi összehasonlítást tesznek közzé a saját domainjükön. Ehelyett az ilyen szekciót elkülönítheti a fődomaintől, így az idővel önállóan rangsorolódik, a gazdaoldal évek alatt felhalmozott tekintélyét pedig már nem kapja meg automatikusan.

Első hallásra ez enyhítésnek tűnik, részben az is, hiszen a módosítás az Európai Bizottság 2025 novemberében indított vizsgálatának nyomására született meg. Aki viszont eddig arra építette a linkstratégiáját vagy a tartalommarketingjét, hogy egy erős portál „hátán” juttat fel egy-egy kereskedelmi cikket a Google első oldalára, annak ez a modell az EGT-ben is kifullad, csak nem látványos büntetéssel, hanem lassú elszigeteléssel. A 2026. szeptember 22-i állapot szerint végigvesszük, mit mond pontosan a Google hivatalos szabálya, mi változott augusztus 30-án, kit érint mindez a hírportáloktól a kuponoldalakon át az ügynökségi vendégcikkekig, végül lépésről lépésre azt is, hogyan alakítsd át a saját tartalompartnerségeidet.

Röviden

• A site reputation abuse a Google spam irányelveinek az a pontja, amely azt tiltja, hogy egy weboldal harmadik féltől származó tartalmat főként azért tegyen közzé, mert a gazdaoldal már megszerzett rangsorolási jelei miatt az a keresőben jobban szerepel, mint amit önmagában érdemelne.
• 2026. augusztus 30. óta az Európai Gazdasági Térségben (az EU 27 tagállama, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein) keresést végző felhasználóknál a Google nem érvényesíti a manuális intézkedés hatását, hanem a kifogásolt szekciót elkülönítheti a fődomaintől, amely így idővel önállóan rangsorolódik.
• Az EGT-n kívüli felhasználóknál, például az Egyesült Királyságban, Svájcban, Szerbiában vagy Ukrajnában keresést végzőknél továbbra is jár manuális intézkedés, így egy magyar nyelvű oldal ugyanazzal a tartalommal egyszerre két szabályrendszer alá eshet.
• A módosítás hátterében az Európai Bizottság 2025. november 13-án indított, a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) alapján folytatott vizsgálata áll, amelyet a Brussels Signal augusztus 28-i beszámolója szerint a Bizottság nem zárt le, csak üdvözölte a változást és figyeli az alkalmazását.
• A vendégcikk, a PR-cikk, a natív hirdetés és az affiliate link nem tilos, a Google szerint az számít, hogy a tartalom az olvasóknak szól-e, illeszkedik-e a gazdaoldalhoz, van-e vállalt szerzője, illetve nem egy máshol is szó szerint megjelenő, gyenge minőségű oldalról van-e szó.
• Ha PR-cikket vagy vendégcikket vásárolsz, ne azért fizess, hogy a cikk a portál erejével rangsoroljon, hanem az olvasókért, a márkaépítésért és a szakértői jelenlétért, a fizetett linkeket pedig mindig jelöld szponzoráltként.

Mi az a site reputation abuse a Google hivatalos meghatározása szerint?

A site reputation abuse a Google spam irányelvei szerint az a helyzet, amikor egy gazdaoldalon harmadik féltől származó tartalom főként azért jelenik meg, hogy kihasználja a gazdaoldal már megszerzett rangsorolási jeleit, amelyeket az oldal elsősorban a saját tartalmával érdemelt ki. Maga a külső tartalom nem tilos, a cél és a megvalósítás számít.

A Google Keresés spam irányelveit tartalmazó hivatalos oldal (utolsó frissítése 2026. augusztus 28.) külön rögzíti, mit tekint harmadik féltől származó tartalomnak: minden olyan anyagot, amelyet a gazdaoldaltól elkülönülő szereplő hoz létre. A meghatározás példaként az oldal felhasználóit, a szabadúszókat, a white-label (más cég által gyártott, de a gazdaoldal neve alatt futó) szolgáltatásokat és mindazokat említi, akiket a gazdaoldal nem közvetlenül foglalkoztat. Ugyanez az oldal saját fordításunkban azt is kimondja, hogy „a harmadik féltől származó tartalom önmagában nem ütközik a szabállyal”, csak akkor, ha azt főként a gazdaoldal meglévő rangsorolási jelei miatt teszik közzé.

A rangsorolási jelek azok az évek alatt összegyűlt tényezők, amelyek miatt egy domain új oldalai gyorsabban és magasabbra jutnak a találati listán: a rá mutató hivatkozások, a márkára irányuló keresések, a megbízható szerkesztői múlt és a látogatói viselkedés mintázatai. Egy nagy múltú hírportál vagy egy egyetemi oldal ezekből sokat gyűjtött, ezért ha holnap közzétesz egy teljesen új cikket, az sokkal esélyesebb az első oldalra, mint ugyanez a szöveg egy tegnap regisztrált domainen. A parasite SEO pontosan erre a különbségre épít: a kereskedelmi tartalom „élősködőként” költözik be az erős domainre, hogy annak hírnevével rangsoroljon.

Olyan ez, mintha egy nagy múltú pesti cukrászda kirakatában egy ismeretlen cég árulna tucatsüteményt a cukrászda cégére alatt: a vevő a cukrászda hírnevében bízik, miközben a süteményhez a cukrászdának semmi köze. A Google szabálya ezt a félrevezető helyzetet akarja megszüntetni, nem azt, hogy a cukrászda meghívjon egy vendég cukrászmestert, aki a saját neve alatt, a ház minőségéhez igazodva süt.

Mit hoz fel példának a Google és mit nem tekint visszaélésnek?

A hivatalos szabály két tipikus visszaélést ír le. Az egyikben egy oktatási oldal egy harmadik fél által írt, szponzorált gyorskölcsön-értékelést tesz közzé, miközben ugyanez a szerző ugyanazt az oldalt más weboldalakra is szétterjeszti. A másikban egy egészségügyi oldal egy gyenge minőségű, külső cégtől származó „legjobb kaszinók” reklámoldalt tart fenn, amely semmilyen módon nem illeszkedik az oldal többi részéhez.

A Google ugyanakkor hosszan sorolja azokat az eseteket is, amelyek nem ütköznek a szabállyal:

• hírügynökségi és sajtóközlemény-terjesztő szolgáltatások oldalai,
• más hírportáloktól átvett (szindikált) hírtartalmat közlő hírportálok,
• felhasználói tartalomra épülő oldalak, például fórumok és kommentszekciók,
• rovatok és véleménycikkek,
• egy hírportál új gasztrorovata, amelyben egy szabadúszó interjúkat készít nemzetközi sztárséfekkel, a cikkekben élelmiszerboltokra és konyhai eszközökre mutató affiliate linkek vannak, a szerkesztői felügyeletnek pedig nyoma van,
• olyan harmadik féltől származó tartalom (advertorial vagy natív hirdetés), amelynek célja, hogy a tartalmat közvetlenül az olvasókkal ossza meg,
• az oldalon végig megfelelően jelölt affiliate linkek, illetve beágyazott külső hirdetési egységek.

A gasztrorovatos példa azért tanulságos, mert az ott leírt tartalmat szabadúszó írja és pénzt is hoz, a Google mégsem tekinti visszaélésnek. A különbség az integrációban és a felelősségvállalásban van: a rovat a hírportál saját arculatán, saját szerkesztői kontrollal, saját olvasóinak készül, nem pedig egy máshonnan behúzott, keresőre optimalizált kereskedelmi blokk.

A négy szempont, amelyet a Google mérlegel

A 2026. augusztusi szöveg négy konkrét szempontot nevez meg, amelyek alapján a Google eldönti, hogy egy külső tartalom beépült-e a gazdaoldalba, vagy csak a hírnevét használja:

• Megjelenés: a tartalom grafikai kialakítása, formázása, tipográfiája és felhasználói élménye egységes-e a gazdadomainnel.
• Minőség: vannak-e az oldalon olyan minőségi problémák, amelyek a fődomainen nem jellemzők.
• Szerzőség: van-e kimondott vagy a körülményekből egyértelműen kiolvasható szerző, vagyis vállalja-e valaki nyíltan a tartalomért a tulajdonosi vagy szerkesztői felelősséget.
• Egyediség: megjelenik-e ugyanez a tartalom több más oldalon is azonos vagy szinte azonos formában.

Ez a négy kérdés lesz a gyakorlati ellenőrzésed gerince is, ezért a cikk későbbi részében egy táblázatban megmutatjuk, milyen jelek utalnak az egyes szempontoknál kockázatra és mi számít rendben lévőnek.

Honnan jött a szabály és miért szólt bele az Európai Bizottság?

A Google 2024 márciusában jelentette be a site reputation abuse szabályt, a végrehajtás 2024 májusában indult el. Az Európai Bizottság 2025. november 13-án vizsgálatot nyitott a digitális piacokról szóló rendelet alapján, mert úgy látta, hogy a szabály a hírkiadók egyik bevett és legitim bevételi forrását bünteti.

A szabály 2024 márciusában egy core update, vagyis egy átfogó rangsorolási frissítés kíséretében került a Google spam irányelvei közé. Eredetileg azokra a harmadik féltől származó oldalakra vonatkozott, amelyeket a gazdaoldal érdemi szerkesztői felügyelete nélkül, vagy csak minimális részvételével tettek közzé egy erős domainen. A Search Engine Land 2024. november 19-i beszámolója szerint a Google ezt később szigorította: a pontosítás után már az sem számított mentségnek, ha a gazdaoldal részt vett a tartalom előállításában vagy felügyelte azt, így a white-label megoldások, a licencszerződések és a részleges tulajdonosi viszonyok sem mentették fel a partneroldalakat. Chris Nelson, a Google keresési minőségért felelős csapatának munkatársa akkor saját fordításunkban úgy fogalmazott, hogy „semmilyen mértékű első féltől származó részvétel nem változtat a tartalom alapvetően harmadik féltől származó jellegén, sem a visszaélés tisztességtelen, kizsákmányoló természetén”.

A végrehajtás elsősorban manuális volt: a Google keresési minőségi csapata kézzel vizsgálta meg a gyanús szekciókat, a tulajdonos a Search Console-ban kapott értesítést, a kifogásolt oldalak pedig jellemzően visszaestek a találati listán. A Practical Ecommerce 2024. decemberi összefoglalója szerint a Google már akkor jelezte, hogy képes algoritmikusan is felismerni azokat a szekciókat, amelyek függetlenek a fő tartalomtól vagy élesen elütnek tőle, ezeket pedig külön kezeli. Az Egyesült Államokban több ismert kiadó termékajánló rovata is komoly forgalmat vesztett, az eMarketer 2025. novemberi cikke szerint egyes termékajánló műhelyek teljesen be is zártak.

Az Európai Bizottság 2025. november 13-án indított vizsgálatot a Google ellen a digitális piacokról szóló rendelet, angol rövidítéssel a DMA (Digital Markets Act) alapján. Az eMarketer beszámolója szerint a Bizottság azt vizsgálja, hogy a szabály nem hátrányosítja-e meg jogtalanul a hírkiadókat és médiacégeket, amikor kereskedelmi partnerektől származó anyagot tesznek közzé, holott ez a kiadók számára saját fordításunkban „bevett és legitim” bevételszerzési mód. A Brussels Signal szerint Teresa Ribera, a Bizottság versenypolitikáért felelős vezetője azt kifogásolta, hogy a kiadók nem kapnak „tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes” bánásmódot. A tét nem kicsi, mert a DMA megsértéséért a cég teljes világpiaci árbevételének legfeljebb 10%-áig terjedő bírság róható ki, ismételt jogsértésnél akár 20%-ig.

Mi változott augusztus 30-án az Európai Gazdasági Térségben?

A Google 2026. augusztus 30. óta az Európai Gazdasági Térségben tartózkodó felhasználóknál nem alkalmazza a site reputation abuse miatt kiszabott manuális intézkedés hatását. Ehelyett a kifogásolt szekciót elkülönítheti a fődomaintől, amely így idővel önállóan, a saját érdemei alapján rangsorolódik. Az EGT-n kívül a korábbi, büntető jellegű gyakorlat marad.

A Google a Search Central blogon 2026. augusztus 28-án jelentette be a változást, a spam irányelvek oldalát pedig ugyanezen a napon frissítette. Az új szöveg két bekezdésben választja szét a két világot. Az EGT-n kívüli felhasználóknak megjelenő találatoknál a szabályt sértő oldalakra manuális intézkedés vonatkozhat, az EGT-n belüli felhasználóknak megjelenő találatoknál viszont az érintett oldalak saját fordításunkban „a fődomaintől elkülönítettként kategorizálhatók, de nem vonatkozik rájuk a manuális intézkedés hatása”. A Search Engine Roundtable által idézett megfogalmazás szerint az oldal érintett része elkülöníthető a Google rendszereiben, hogy „idővel a webhely többi részétől függetlenül rangsorolódjon”.

Két részlet különösen figyelemre méltó a hivatalos szövegben. Az egyik, hogy a Google szerint maga a besorolás nem rangsorolási jel, vagyis az elkülönítés ténye nem számít negatív jelzésnek sem a szekcióra, sem a domain többi részére, a szekció egyszerűen elveszíti az örökölt előnyt. A másik, hogy a leválasztás nem egy csapásra történik: a Google úgy fogalmaz, hogy a rangsoroló rendszerei idővel tanulják meg az oldal ezen részeit függetlenül rangsorolni. Konkrét határidőt vagy ütemezést a Google nem közölt, ezért arra kell készülni, hogy az átmenet fokozatos lesz és szekciónként eltérő tempóban zajlik.

A Google a Search Engine Landnek adott nyilatkozatában nem titkolta, hogy nem örül a változtatásnak. Saját fordításunkban: „Európai felhasználóinkat sem zavarja kevésbé a parasite SEO és a többi megtévesztő, fizetett megjelenésre épülő taktika, amely rontja a keresési találatokat, ezért kitartunk a webhelyhírnév-szabályunk mellett.” A cég hozzátette, hogy bár továbbra is aggasztják a spam irányelvek gyengítésére irányuló törekvések, beleegyezett, hogy megváltoztassa az európai felhasználókra vonatkozó végrehajtást és pontosítsa a szabályt, hogy kezelje az Európai Bizottság aggályait. A Brussels Signal szerint a Bizottság szóvivője üdvözölte a lépést, de hozzátette, hogy figyelemmel kísérik az alkalmazását, a vizsgálat lezárását pedig a cikk megjelenéséig nem jelentették be.

Miért számít, honnan keres a felhasználó?

A táblázat legfontosabb, sokak által elsőre félreértett üzenete, hogy a különbségtétel nem a weboldal székhelyéhez vagy a domain végződéséhez kötődik, hanem ahhoz, hogy a találatot EGT-n belül vagy kívül tartózkodó felhasználó látja-e. A Google szövege mindkét esetben arra hivatkozik, hogy a találat kinek jelenik meg. Egy magyar portál kifogásolt kuponszekciója tehát egy budapesti vagy kolozsvári felhasználónak az új, elkülönítő logika szerint jelenik meg, egy szabadkai, beregszászi, londoni vagy zürichi felhasználónak viszont a manuális intézkedés hatásával.

Ennek a magyar nyelvű tartalmaknál különös jelentősége van, mert a magyar anyanyelvű közönség egy része az EGT-n kívül keres. A Vajdaság Szerbiához, Kárpátalja Ukrajnához tartozik, az Egyesült Királyság a Brexit óta nem EGT-tag, Svájc pedig sosem volt az, holott mindegyik helyen jelentős magyar közösség él. Egy magyar hírportál vagy egy határon túlra is szállító webshop így ugyanazzal a tartalommal két, egymástól eltérő kezelést kaphat, ami a Search Console országonkénti bontásában később furcsa, egymásnak ellentmondó forgalmi görbéket is okozhat.

A Google a hivatalos szövegben az EGT-s oldalaknak még egy lehetőséget biztosít. Ha a tulajdonos nem ért egyet a döntéssel, a felülvizsgálati kérelem után a jogosult oldalak közvetítői eljárást (mediációt) is kezdeményezhetnek. Ez a gyakorlatban főként a nagyobb kiadóknak lehet érdekes, egy KKV-nak ritkán éri meg ilyen vitába belemenni, ha a tartalmat egyszerűbb rendbe tenni.

Mit jelent, hogy az aloldal nem örökli a fődomain tekintélyét?

Azt jelenti, hogy a harmadik féltől származó szekció az EGT-ben idővel úgy rangsorolódik, mintha egy különálló, új weboldal lenne, vagyis a saját tartalma, hivatkozásai és felhasználói jelzései alapján. Nem büntetik, de a gazdaoldal évek alatt megszerzett előnyét sem kapja meg ingyen.

A Numinix 2026. szeptember 1-jei elemzése úgy fogalmaz, hogy ha valaki egy erős domainen harmadik féltől származó tartalmat helyez el, az még nem jogosítja fel arra, hogy ez a tartalom automatikusan örökölje a webhely többi részének rangsorolási erejét. Ez a mondat a teljes parasite SEO üzleti modell lényegét érinti. A kuponszekciók, a partner által üzemeltetett pénzügyi összehasonlítók és a portálokon futó „legjobb termékek” listák értéke ugyanis sokszor nem a tartalom minőségéből, hanem abból fakadt, hogy egy nagy hírportál vagy magazin domainjén jelentek meg, ezért akár néhány hét alatt olyan kereskedelmi kulcsszavakra kerültek a top 3-ba, ahol egy új, önálló oldal évekig küzdött volna.

Érdemes egy képzeletbeli példán végiggondolni, mit jelent ez a gyakorlatban. Tegyük fel, hogy egy országos hírportál egy kuponkódokat gyűjtő céggel köt szerződést: a cég a portál egyik alkönyvtárában üzemeltet egy kuponrovatot, a portál pedig a bevételből részesedik. A rovat a portál tekintélyének köszönhetően mondjuk a „[webshop neve] kuponkód” típusú keresésekre rendre az első helyek egyikén jelenik meg, jóval a kisebb, önálló kuponoldalak előtt. Az augusztus 30-a előtti rendben a Google egy manuális intézkedéssel ezt a rovatot visszasorolhatta. Az új EGT-s rendben a magyarországi felhasználóknál nem jön büntetés, de a rovatot a Google rendszerei elkülöníthetik, a rovat pedig fokozatosan úgy kezd viselkedni, mint bármelyik kisebb kuponoldal. Ha a tartalma semmivel sem jobb, mint a konkurenciáé, a helyezései idővel oda csúsznak vissza, ahol egy új kuponoldal állna.

A szekció elkülönítése tehát nem azonos a büntetéssel, de a portál partnerének üzleti szempontból az eredmény hasonló lehet: a forgalom oda kerül, ahová a tartalom a saját érdemei alapján tartozik. A különbség inkább a tempóban és a kiszámíthatóságban van. A manuális intézkedés egyik napról a másikra hat, az elkülönítés viszont a Google megfogalmazása szerint „idővel” érvényesül, így a hatás fokozatos, nehezebben észrevehető és nehezebben is köthető egy konkrét dátumhoz.

Mindegy, hogy aldomain vagy alkönyvtár?

A Google a szekció jellegét vizsgálja, nem az URL-szerkezetét, ezért a technikai átrendezés önmagában nem old meg semmit. Egy kupon.portal.hu típusú aldomain ugyanúgy harmadik féltől származó szekció marad, mint egy portal.hu/kupon mappa, ha a tartalmat ugyanaz a külső cég állítja elő ugyanazzal a céllal. A Practical Ecommerce 2024. decemberi összefoglalója arra is figyelmeztetett, hogy a Google a kifogásolt tartalom egyszerű átköltöztetését aldomainre vagy másik alkönyvtárba a szabály megkerülésére tett kísérletként értékelheti.

Ha egy partnerség valóban önálló vállalkozás, a tisztább megoldás a saját domain. Így a partner a saját márkáját építi, a portál pedig egy jól látható, megjelölt hivatkozással vagy közös kampánnyal támogathatja. Ez lassabb út, cserébe senkinek nem kell attól tartania, hogy a Google egyszer csak átsorolja a szekciót.

Mi marad meg a fődomainből?

Mivel a besorolás a Google szerint nem rangsorolási jel, a leválasztott szekció elvileg nem rántja magával a gazdaoldal többi részét. Ez megnyugtató a kiadóknak, akik attól tartottak, hogy egyetlen partnerrovat miatt a teljes portál forgalma sérülhet. Reálisan számolni azonban így is kell: ha a portál havi organikus forgalmának jelentős része éppen a partnerszekciókból jött, akkor azok önálló rangsorolása a portál összesített számaiban is látszani fog, még akkor is, ha a hírrovatok helyezései változatlanok maradnak.

Kit érint: hírportálok, kuponoldalak és ügynökségi vendégcikkek?

Leginkább azokat a hír- és magazinportálokat érinti, amelyek partnercégek által üzemeltetett kupon-, összehasonlító vagy termékajánló szekciókat futtatnak, illetve azokat a cégeket és ügynökségeket, amelyek arra építettek, hogy a fizetett cikkeik a portálok erejével rangsoroljanak. A szerkesztett vendégszerzői tartalmat és a jelölt natív hirdetést a változás nem sújtja.

Hírportálok és online magazinok

A kiadók számára a változás kettős. Az EGT-ben megszűnik a hirtelen, manuális visszasorolás kockázata, ami egy kiadó bevételtervezésénél egyáltalán nem mellékes, hiszen a partnerrovatok sokszor stabilabb bevételt hoznak, mint a bannerek. Ugyanakkor az a tartalom, amelyet eddig a portál tekintélye repített a kereskedelmi kulcsszavakra, a leválasztás után saját lábra kényszerül. A kiadónak ezért újra kell áraznia a partnerségeit: ami eddig „megjelenés egy első oldalas domainen” volt, az mostantól inkább „megjelenés a portál olvasói előtt”, ez a kettő pedig nem ugyanazt az értéket képviseli.

A határon túli olvasóközönséggel rendelkező magyar portáloknak külön figyelniük kell, mert az EGT-n kívüli felhasználóknál továbbra is manuális intézkedés jöhet. Egy portál, amelyet a vajdasági vagy kárpátaljai magyarok is rendszeresen olvasnak, így nem vonhat egyszerűen vállat, hiszen a kifogásolt szekció ezekben az országokban továbbra is büntetést kaphat.

Kuponoldalak és affiliate termékajánlók

A kuponrovatok a site reputation abuse legismertebb terepe, mert ezek a tartalmak tipikusan nem a portál saját szerkesztőségétől származnak, sokszor több portálon szinte azonos formában jelennek meg, a rovat kialakítása pedig gyakran elüt a portál arculatától. A Google négy szempontja közül így egyszerre több is kedvezőtlenül alakulhat. A saját szerkesztőség által írt, valódi teszteken alapuló termékajánló viszont más eset: ha a cikkeknek van szerzője, a tesztek kimutathatóan megtörténtek és a linkek megfelelően jelöltek, a Google példái alapján ez nem visszaélés, még ha affiliate jutalékot is hoz.

Ügynökségi vendégcikkek és fizetett PR-cikkek

Magyarországon is bevett gyakorlat, hogy egy KKV „PR-cikk” vagy „szponzorált cikk” formájában vásárol megjelenést országos vagy regionális portálokon, gyakran egy ügynökség közvetítésével. Egy-egy ilyen cikk a legtöbbször nem minősül site reputation abuse-nak, ha jelölt, az olvasóknak szól és illeszkedik a portál tematikájához. A kockázat ott kezdődik, ahol az ügynökség tömegesen, változatlan szöveggel helyezi el ugyanazt a cikket több portálon, a cikk témája semmilyen kapcsolatban nincs a portállal (például egy autós oldal egy gyorskölcsön-összehasonlítót közöl), a szerző pedig nem azonosítható. Ez pontosan az a mintázat, amelyet a Google gyorskölcsönös példája leír.

Partneraloldalak és white-label szekciók

Ide tartoznak azok a megoldások is, amelyeket kívülről nehéz észrevenni: egy szakmai egyesület oldalán futó „tudástár”, amelyet egy tartalomgyártó cég tölt fel a tagcégek reklámszövegeivel, egy városi portál „szolgáltatói katalógusa”, amelyben minden bejegyzés fizetett, vagy egy biztosítási alkusz white-label összehasonlítója egy életmódmagazin domainjén. A Google 2024-es pontosítása óta a white-label és a licencelt tartalom kifejezetten a harmadik féltől származó tartalom körébe tartozik, akkor is, ha a gazdaoldal logója van rajta.

Kit nem érint a változás?

A hivatalos szabály fent idézett kivételei alapján a fórumok, a kommentszekciók, a hírügynökségi anyagok, a külsős véleményrovatok és az olvasóknak szóló, jól jelölt natív hirdetések továbbra is rendben vannak. Egy KKV saját blogja, amelyben a cég munkatársai és meghívott szakértői írnak, szintén rendben van, amíg a vendégszerzők neve és szakmai háttere látható, a tartalom pedig a cég témájához kötődik.

Vége a vendégcikkeknek és a PR-cikkeknek?

Nem, a vendégcikkeknek és a PR-cikkeknek nincs vége, csak annak a modellnek, amelyben a cikk értékét az adta, hogy egy erős domain hírnevével rangsoroljon. Az olvasóknak szóló, jelölt, szerzővel vállalt és a portál témájába illeszkedő megjelenés továbbra is működik, de az árát az elérés és a márkaérték alapján érdemes megítélni.

A PR-cikk vásárlásának mindig három lehetséges célja volt, ezeket pedig jó őszintén szétválasztani. Az első az olvasó: a portál közönsége elolvassa a cikket, egy része átkattint, a márkát pedig többen megismerik. A második a márkaépítés és a hitelesség: a „megjelent a … portálon” logósor a weboldalon vagy egy ajánlatban bizalmat épít. A harmadik a keresőoptimalizálás: a cikkben szereplő link vagy maga a cikk hozzon organikus forgalmat. A site reputation abuse szabály és az augusztus 30-i változás ez utóbbit érinti, az első kettőt nem.

A linkekkel kapcsolatban a helyzet egyébként már régóta egyértelmű. A Google spam irányelvei a linkspam fejezetben a fizetett, rangsorolás befolyásolására szánt linkeket szabálysértőnek tekintik, ha nincsenek megfelelően jelölve, ezért egy fizetett cikk linkjének a Google ajánlása szerint rel=sponsored vagy rel=nofollow jelölést kell kapnia. Aki tehát szabályosan járt el, annak a PR-cikk linkje eddig sem adott át közvetlen rangsorolási erőt. Az igazi változás azoknál van, akik azt várták, hogy maga a portálon megjelent cikk rangsoroljon egy kereskedelmi kulcsszóra, onnan pedig forgalmat tereljen a saját oldalukra.

Megéri még egy PR-cikk? Egy képzeletbeli számítás

Vegyünk egy képzeletbeli debreceni kerti bútor webshopot, amely egy országos életmódportálon rendel szponzorált cikket. Tegyük fel, hogy a megjelenés ára 180 000 Ft. Ez az összeg csak a példa kedvéért feltételezett szám, a valós árak portálonként nagyon eltérnek. A portál a cikket a hírlevelében és a közösségi oldalain is megosztja, így számoljunk 20 000 olvasóval.

• Ha az olvasók 1%-a kattint át a webshopba, az 200 látogató.
• Ha ezek 2%-a vásárol, az 4 rendelés.
• Ha az átlagos kosárérték 60 000 Ft, a bevétel 240 000 Ft.
• Ha a webshop árrése 30%, a fedezet 72 000 Ft, vagyis a közvetlen megtérülés a 180 000 Ft-os ráfordítás 40%-a.

A becslés alapján a cikk közvetlen eladásokból nem hozza vissza az árát, ami PR-cikkeknél egyáltalán nem szokatlan. A különbözetet a márkaismertség, a remarketingközönség (a cikkből érkezett látogatók később hirdetéssel újra elérhetők) és a hitelesség fedezheti, de ezeket előre meg kell becsülni, különben a cikk egyszerűen drága hirdetés marad. A régi logika szerint a számítás azzal zárult, hogy „a cikk majd hónapokig rangsorol a kerti bútor kulcsszóra”. Ha a portál ezt a cikket egy leválasztható, kereskedelmi partnerszekcióban közli, erre a hosszú távú organikus forgalomra az EGT-ben nem szabad építeni.

Tipp: PR-cikk vásárlásakor ne a portál „domainértékét” kérd számon, hanem az olvasószámot, a hírlevél- és közösségimédia-elérést, a jelölés módját, valamint azt, hogy a cikk a portál szerkesztett rovatában vagy egy elkülönített partnerszekcióban jelenik-e meg.

Hogyan ellenőrizd, van-e kockázatos harmadik féltől származó tartalom az oldaladon?

Készíts listát minden olyan szekcióról, amelyet nem a saját csapatod ír, majd mindegyiket vizsgáld meg a Google négy szempontja szerint: illeszkedik-e a megjelenése, tartja-e a minőséget, van-e vállalt szerzője, illetve nem jelenik-e meg máshol is szó szerint. Ezt egészítsd ki a Search Console értesítéseinek és országonkénti adatainak átnézésével.

Becslésünk szerint a felmérés egy közepes méretű oldalon egy-két nap munka, egy nagy portálon persze több, de a lépések ugyanazok:

• Nyisd meg a Google Search Console-ban a manuális intézkedésekről szóló jelentést (az angol felületen Manual actions) és az üzenetközpontot, mert a site reputation abuse miatti értesítés mindkét helyen megjelenik.
• Térképezd fel az összes harmadik féltől származó tartalmat: partnercikkek, szponzorált cikkek, vendégszerzők írásai, kupon- és akciós oldalak, összehasonlítók, white-label tudástárak és a beágyazott külső szolgáltatások által generált oldalak. Az oldaltérképből vagy egy feltérképező programmal URL-mintákra szűrve ez gyorsan összeáll.
• Minden szekciót értékelj az alábbi táblázat szempontjai szerint, közben pedig jegyezd fel, melyik szempontnál látsz kockázatot.
• Ellenőrizd az egyediséget: másold ki egy-egy cikk két-három jellegzetes mondatát, majd keress rá idézőjelek között a Google-ben. Ha ugyanaz a szöveg több más oldalon is felbukkan, az a Google egyik kifejezett jelzése.
• Nézd át a linkeket: minden fizetett, partner- és affiliate link kapjon sponsored vagy nofollow jelölést a rel attribútumban.
• A Search Console Teljesítmény jelentésében szűrj az érintett szekció URL-részletére (például „/partner/”), majd hasonlítsd össze az augusztus 30. előtti és utáni időszakot, országonként is. Ha a magyarországi forgalom lassan csúszik, a szerbiai vagy brit viszont hirtelen esett, az a két eltérő szabályrendszer nyoma lehet.
• Szekciónként hozz döntést: integrálod, a partner saját domainjére költözteted, noindex jelölést adsz neki vagy megszünteted. Ehhez ad támpontot a következő fejezet.

A táblázat utolsó sora nem szerepel a Google négy hivatalos szempontja között, de a szabály mindkét visszaélési példája témától idegen tartalomról szól, ezért a gyakorlatban ezt ötödik ellenőrző kérdésként is kezeljük.

Hogyan alakítsd át a tartalompartnerségeidet?

Szekciónként dönts: amit a saját szerkesztőséged valóban felügyel, azt integráld az oldal arculatába és szerzői rendszerébe, ami önálló üzlet, azt vidd a partner saját domainjére, ami pedig egyik kategóriába sem fér bele, azt jelöld noindexszel vagy szüntesd meg. A szerződéseket is ehhez a logikához igazítsd.

Ha te vagy a gazdaoldal: kiadó, portál vagy szakmai oldal

• Vedd elő az előző fejezet leltárát, majd minden szekciót sorolj be három csoport egyikébe: szerkesztett partnertartalom, önálló partnerüzlet vagy gyenge tömegtartalom.
• A szerkesztett partnertartalmat építsd be teljesen: saját sablon, saját navigáció, szerzői doboz szakmai bemutatással és egy egyértelmű jelölés, például „Támogatott tartalom” vagy „Együttműködésben a … céggel”.
• Vezess be szerkesztői jóváhagyást, amely nemcsak a helyesírást nézi, hanem azt is, hogy a cikk az olvasóknak ad-e valamit, amit máshol nem kapnának meg.
• Az önálló partnerüzleteket, például egy teljes kuponrovatot vagy egy white-label összehasonlítót, vidd át a partner saját domainjére, a portálról pedig jelölt linkkel vagy közös kampánnyal támogasd.
• A gyenge tömegtartalmat jelöld noindexszel, vagy ha semmilyen üzleti értéke nincs, töröld.
• Legalább három hónapig kövesd a Search Console-ban a szekciók forgalmát országonként, mert az EGT-s elkülönítés fokozatos, így a hatás nem egyik napról a másikra rajzolódik ki.

Ha te vásárolsz megjelenést: KKV vagy ügynökség

A vásárlói oldalon a legfontosabb változás a brief, vagyis az, amit a megjelenés előtt a portáltól vagy az ügynökségtől kérsz. A „kérek egy PR-cikket egy erős domainen, dofollow linkkel” típusú megrendelést (a dofollow a szakmában a jelöletlen, rangsorolási erőt átadó linket jelenti) jobb elfelejteni, egyrészt mert a fizetett linkek jelölése a Google szabályai szerint amúgy is kötelező, másrészt mert az erős domain az EGT-ben már nem garantálja, hogy a cikk rangsorolni fog. Helyette ezeket kérdezd meg:

• Hányan olvassák a rovatot, illetve a cikket kiküldik-e hírlevélben vagy megosztják-e a közösségi oldalakon?
• A cikk a portál szerkesztett rovatában jelenik meg vagy egy elkülönített partnerszekcióban?
• Hogyan jelölik a támogatott tartalmat, illetve milyen rel attribútumot kapnak a linkek?
• A cikk egyedi-e, vagyis vállalják-e, hogy ugyanez a szöveg máshol nem jelenik meg?
• Megjelenhet-e a cégednél dolgozó szakértő neve és bemutatása szerzőként?

Ha a válaszok alapján a megjelenés csak linkforrásként érne valamit, a pénzt jobb helyen tudod az oldalad saját tartalmában. Egy jól megírt, saját szakértő által jegyzett útmutató vagy egy saját adatokon alapuló felmérés, amelyről az újságírók maguktól is írnak, a mai szabályok mellett tartósabb eredményt hoz, mint tíz egyforma PR-cikk tíz portálon.

Szerződési pontok, amelyeket érdemes rögzíteni

• A gazdaoldal szerkesztői jóváhagyási joga és a jelölés pontos formája.
• Az eredetiség vállalása: a szöveg máshol nem jelenik meg azonos vagy szinte azonos formában.
• A linkek jelölése sponsored vagy nofollow attribútummal.
• A frissítési kötelezettség ott, ahol a tartalom elavulhat, például kuponoknál vagy áraknál.
• Kilépési vagy újratárgyalási pont arra az esetre, ha a Google a szekciót elkülöníti vagy az EGT-n kívül manuális intézkedést hoz.
• Adatmegosztás: a gazdaoldal havonta átadja a cikk olvasottságát és a forgalom országonkénti megoszlását.

Mit tegyél, ha site reputation abuse miatt manuális intézkedést kaptál?

Először nézd meg a Search Console értesítésében, pontosan mely oldalakat vagy szekciót érinti az intézkedés, majd javítsd, költöztesd vagy távolítsd el a kifogásolt tartalmat, csak ezután nyújts be felülvizsgálati kérelmet. Az EGT-ben a rangsorolási hatás ugyan nem érvényesül, az EGT-n kívüli felhasználók miatt a javítás mégis megéri.

A Google hivatalos szövege szerint minden érintett oldal lehetőséget kap arra, hogy rendezze a problémát, vagy felülvizsgálati kérelemben vitassa a döntést. A kérelem akkor ér valamit, ha konkrét: leírod benne, mit találtál (mely URL-ek, milyen partnerszerződés alapján jelentek meg), mit tettél (mit töröltél, mit költöztettél a partner domainjére, mit jelöltél noindexszel, hogyan módosult a szerződés), végül azt is, hogyan előzöd meg, hogy a probléma visszatérjen. Egy általános „mindent rendbe tettünk” mondat ritkán győz meg egy emberi elbírálót.

Az EGT-ben működő oldalaknak a Google a felülvizsgálati kérelem után még egy lépcsőt biztosít, mert a jogosult oldalak közvetítői eljárást kezdeményezhetnek. Az EGT-n kívüli felhasználók esetében a Google azt is rögzíti, hogy a manuális intézkedéssel érintett tartalomra nem kötelező noindex jelölést tenni. Ez azonban nem felmentés, hanem annyit jelent, hogy a tartalom fennmaradhat, csak ezekben az országokban a büntetés hatásával rangsorolódik.

Van egy csapda is, amelybe könnyű belesétálni. Ha valaki arra gondolna, hogy az EGT-s látogatóknak a teljes partnerszekciót mutatja, az EGT-n kívülieknek pedig egy megtisztított változatot, az a cloaking, vagyis az álcázás tilalmába ütközik, amely szintén a Google spam irányelveinek része. A kétféle kezelést tehát nem érdemes kétféle tartalommal kijátszani, mert egy kisebb problémából így sokkal súlyosabb lesz.

Hogyan kapcsolódik a változás az augusztusi spam update-hez és az AI-kereséshez?

Közvetlenül nem kapcsolódik: az augusztus 18. és 21. között lezajlott spam update algoritmikus frissítés volt, a site reputation abuse EGT-s módosítása pedig egy végrehajtási szabály változása. A két esemény mégis ugyanabba az irányba mutat, mert a Google egyre kevésbé jutalmazza a kölcsönvett hírnévvel rangsoroló tartalmat.

A Numinix szeptemberi összesítése az SE Ranking 100 000 amerikai kulcsszón végzett elemzésére hivatkozva azt írja, hogy a Google top 10-es találatai között szereplő URL-ek 16,71%-a a 100. hely mögé került az augusztusi spam update után, ami 82%-kal nagyobb mozgás a szokásosnál, a vizsgált 20 iparág mindegyikében. Hogy pontosan mi történt ekkor és mit tegyél, ha az oldalad érintett, azt a spam update-ről szóló külön cikkünk részletezi, itt csak annyi a lényeg, hogy a két változás egymás mellett futott, ezért egy augusztus végi forgalomesésnél érdemes mindkettőt megvizsgálni.

Az AI-keresés felől nézve is megéri rendet tenni. A Numinix szerint a Google közlése alapján az AI Overviews már több mint 2,5 milliárd havi aktív felhasználót ér el, az AI Mode pedig átlépte az 1 milliárd havi felhasználót. A Google augusztus 31-én világszerte elérhetővé tette a Search Console generatív AI-riportjait, így oldalanként láthatod, hol jelenik meg a tartalmad az AI-válaszokban. Tapasztalatunk szerint az AI-válaszok forrásként szívesebben hivatkoznak egy világos szerzőjű, egyedi, a saját témájában mély oldalra, mint egy máshol is megjelenő partnercikkre, ezért a tiszta szerzőség és az eredeti tartalom a hagyományos és a generatív keresésben egyaránt kifizetődik.

Kinek jó hír az uniós változás és kinek nem?

Az EGT-s módosítás senkinek sem egyértelmű győzelem vagy vereség, inkább átrendezi az erőviszonyokat. Szereplőnként így látjuk a helyzetet:

• Hírportálok és magazinok: rövid távon jó hír, mert az EGT-ben megszűnik a hirtelen manuális büntetés kockázata. Hosszabb távon a partnerrovatok értéke csökken, ha a Google leválasztja őket, ezért az üzleti modellt az olvasói elérésre kell átárazni.
• Önálló kupon- és összehasonlító oldalak: lassan javuló helyzet, mert a nagy portálokon futó partnerszekciók fokozatosan elveszítik az örökölt előnyüket, így egy jól karbantartott önálló oldalnak több esélye lesz.
• PR-cikket vásárló KKV-k: semleges hír, ha eddig is az olvasókért és a márkáért vásároltak, kedvezőtlen, ha a cikkektől hosszú távú organikus forgalmat vártak.
• Linkértékesítésből élő ügynökségek: rossz hír, mert az „erős domain, garantált helyezés” ígéret az EGT-ben is egyre nehezebben tartható, az EGT-n kívül pedig továbbra is büntetést hozhat.
• Olvasók és keresőhasználók: a Google szerint a parasite SEO az európai felhasználókat is ugyanúgy zavarja, a változás hosszabb távú hatását a keresési találatok minőségére ma még nem lehet megítélni.

A történetnek a DMA-vizsgálat miatt sincs vége. A Bizottság a Brussels Signal szerint figyeli, hogyan alkalmazza a Google az új szabályt, ezért további pontosítások sem kizártak. A saját stratégiádat viszont nem érdemes egy esetleges újabb enyhítésre építeni: ami az olvasónak szól, jól jelölt és egyedi, az bármelyik szabályváltozatban megállja a helyét.

Miben segít a Convergo?

Ha nem vagy biztos benne, hogy a weboldaladon futó partnercikkek, vendégszerzős írások vagy a megvásárolt PR-megjelenések rendben vannak az új szabályok szerint, a Convergo SEO és keresési láthatóság szolgáltatása keretében átnézzük a harmadik féltől származó tartalmaidat a Google négy szempontja szerint, a Search Console adataival együtt. A marketingstratégia és audit során azt is megvizsgáljuk, mennyit ér valójában egy-egy PR-cikk a te piacodon, a tartalom, blog és e-mail marketing csapatunk pedig segít olyan saját szakértői tartalmat építeni, amely kölcsönvett hírnév nélkül is megállja a helyét. Az első lépés egy ingyenes egyeztetés, ahol közösen átnézzük, hol érdemes kezdeni.